Gondolatébresztőként nézzünk pár nem is olyan távoli példást az idő „relatív” létezését.

Az idő egy modern ember, egy menedzser, egy gyermek és a Teremtő Isten szögéből 

Egy modern ember fejében az idő mennyiség gondolatára a KEVÉS jelző lehet a leggyakoribb.

A mai felgyorsult világban –amiben éljük az életünket- kevés idő van mindenre. Hallottam már olyan gondolatokat is: „Ha a nap 48 órából állna az is kevés lenne…” Sokszor éltem meg lehangoló érzést, miután eltelt a nap, de a feladataim java részét el sem sikerült végeznem. Amikor az ember többször belecsúszik egy ilyen jellegű, lefelé mutató, akár önhibáztató érzésbe, úton van a boldogtalanság, depresszió felé. 

Nem hagynám ki azt a szemléltető példát, hogy mennyire meghatározza az adott helyzet az idő érzékelését és értékelését, amikor a nyílt lángba tesszük a kezünk egy pillanatra. Elképzelni is nehéz, hogy nézne ki a kezünk és milyen fájdalmat élnénk meg 1 perc után, pedig 1 perc olyan rövid, hogy még egylevegővel is kibírom. 5 perc levegő, nélkül az életünk végét is jelenthetné, pedig milyen gyorsan eltelik egy kellemes tevékenységgel.  
Számomra a sürgetettség érzése, okozta legtöbb nehézséget életemben.  A türelmetlenségemmel teremtettem a stressz érzések javát életemben. Például a vizsgaidőszakban szereztem be a jegyzeteket, könyveket, amire fél évem lett volna, vagy a nyelvvizsga megszerzésének késleltetése a diplomám kézhezvételéhez, amihez éveim álltak rendelkezésre. Mindennapi történés volt az idegeskedésem a budapesti forgalmi dugóban, mert nem terveztem elég időt a közlekedésre.
Utolsó „pillanatokban” megoldani jövőbeli vagy múltbeli feladatot igen stresszes állapot és „minden idő” kevés rá… Szerencsémre már ritka pillanat, amikor a sürgetettség érzése megcsillan elmém számára és tudok úgy dönteni, hogy nem pörgök rá. 

A gyermeknek csak egyfajta időszámítás jellemző az pedig a PILLANAT.

Az ember a gyermekkorában egy nagyon érdekes viszonyban van az idővel. Tulajdonképpen nem érti, mert ő még a pillanatban él! Csak az a pillanat van számára, amikor észleli emberi mivoltját és érzetei és megélési vannak. Amikor szükségletei támadnak, azonnal, nyomban szeretné a kielégülését. Egy csecsemő megnyugszik, ha meg van etetve, tisztában van téve és édesanyja szeretettel ringatja. Idővel, ahogy érzelmileg is feldolgozza, hogy már külön test az anyjától, más ember ringatása is elegendő.
A gyermek amikor játszik, belefeledkezik a játékba. Minden pillanatban a játék- egy általa elképzelt - világában van, akár egy falevéllel, akár a legcsillogóbb zenélős, fütyülős játékkal játszik, akár homokból, kőből épített várral, vagy a legújabb LEGO kastéllyal. Amikor két gyerek együtt játszik és teremtik a játék birodalmukat, ahol homokból sütnek és a faág lesz a varázspálcájuk. A flow állapotában megszűnik az idő érzékelése!
Nehéz felfogni egy gyermeknek, hogy nem örökre marad az oviban, amikor ő csak a pillanatot ismeri, de megtanítjuk neki, hogy akkor jön anya érte, amikor az óra nagy és kicsi mutatója úgy fog állni vagy mennyit kell aludnia, hogy újra karácsony legyen.     

Egy menedzser időérzékelésének a HATÉKONYSÁG a jelzője, ami lehet egy bonyolult képlet is, és az eredmény valamiféle pénznemben értendő számot hogy mutatni . 

Egy menedzser már azt is meg tanulja és el tudja fogadni, hogy az időt nem lehet irányítani, legfeljebb a feladatokat tudja hatékonyabban szervezni. Ezért tanul újabb és újabb hatékonyságot növelő technikákat és használ feladatkezelő rendszereket, addig amíg a hatékonyság és az eredmény oltárán sokszor egészségüket, kapcsolataikat, családjukat, környezetüket áldozzák fel úgy, hogy észre sem veszik azt. Viszont ez a fajta "csúcsra járatés", maximum kihozásból adódó életterület kibillenések, kiégések hoztak és hoznak saját tapasztalatos felismeréseket, amik segítségével egy magasabb szintű egyensúlyt tudnak kialakítani életükben.  
A menedzser időfelfogásából született az az állásfoglalás, hogy arra van időd, amire szervezel, amit ha tovább viszünk, arra van idő, amit igazán szeretsz. Ez lehet sokaknak vérlázító, vagy fájdalmas gondolat és az is lehet, hogy triviális fogalomként értékeli elsőre az elme. Ne hagyd becsapni magad!!! Naplózd mivel töltöd az idődet és tervezéssel formálhatsz a jövőd pillatain. 

A teremtő Isten szemszögéből az idő VÉGTELEN

Nehéz lenne kihagyni Istent, a teremtést, vagy valami rendező elvet az idő méricskélésének képletéből, így ezzel is megpróbálkozok. A képlet szót is szándékosan használom, mert a született tudósaink (Abert Einstein, Dr Rupert Sheldrake stb...) leírtak sok-sok törvényszerűséget földről és az világegyetemről, csak a leglényegesebb dolgainkat nem tudták képletbe foglalni és bebizonyítani, illeve a képletvben szerepel fekete lyuk és fekete anyag fogalom. Idő önmagában nem is létezik, az idő is csak más fogalmak tükrében értelmezhető, mint az időnek az elmúlása. Önmagában a percek, napok, évek évezredek múlásának sincs értelme csak, ha betesszük a képletbe az emberi test öregedését mondjuk. Így gondolom azt, hogy az idő a táguló világegyetem szempontjából korlátlan, mert csak telnek az évmilliárdok.  

   Ezekből az időértékelési szempontjaimból is arra jutottam, hogy mindegy mennyi időt élünk le, ha az öröm állapotomat, a boldogság érzésemet, pillanatról-pillanatra fenn tudom tartani!Az öröm állapot kitolásának, fenntartásának is rengeteg fajtáját gyakorolja az ember, például: tevékenykedés célok elérése, munka, internet, filmnézés, zene, emberi kapcsolatok, édességek, szex, alkohol, drog, olvasás, másnak adni, háladás, imádkozás, hit, pszichológia, elengedés, önátadás stb… 
    Nekem az önfejlődésem az, ami folyamatosan erőt ad és a cselekedeteim által megélt pillanatok adnak örömet. 

Idő teremtő gondolkodás gyakorlatban elvégezhető lépéseken keresztül. 

Mihez is kell az idő az életünkben? Mit csinálsz most az életed idejében, mi viszi el a napod 24 óráját? (Pontosan naplózd)

Munkához? Miért dolgozom? Hogy legyen pénzem? Mire kell pénz? (Írd össze mire költesz nap mint nap és mire szeretnél még költeni amire nem marad pénzed és írd le mire költenél ha korlátlan pénzed lenne.)

Miket csinálnál az életedben, ha nem kellene pénzért dolgoznod, mert korlátlanul állna a bankszámládon?

Az átlagemberek, azért vágynak az időre, hogy a munkával töltött idő mellett maradjon ideje azokra a dolgokra tevékenységekre, amiket meg akar csinálni. Ám ezek a tevékenységek java részéhez pénzre is van szüksége, amiért még többet dolgozik, azaz még kevesebb ideje van a dolgaira, vagy drágább óradíjért akar/fog dolgozni. Azért, hogy drágább óradíja legyen, „jobb állást” kell keresnie, ami azt jelenti számára, hogy ugyan azt a szaktudást –amivel jelenleg bír- drágábban adja el vagy új szaktudást kell tanulnia amivel a piacon magasabb értéket tud szolgáltatni, amihez viszont megint idő kell, mert el kell sajátítani az óradíját növelő ismereteket!

Ez a gondolkodás is zsákutca lehet, mert az iparágak fejlődnek és nem lesz szükség a tanult tudásra és sem a cégük sem szektor más résztvevőjének nem éri meg magasabb óradíjat fizetni nekik sőt a munkájukra sem lesz szükségük.

Az ember dolgozik, hogy szabad legyen! 

Mi a szabadság? Kötetlenség? Pénzügyi függetlenség? Ne kelljen felelősséget vállalni?
Azért akar az ember szabad lenni, hogy utána önként kösse le magát?

Példa: Lehet bármennyi pénze az embernek a gyerekkel való foglalkozást dadusokra, bölcsikre, iskolákra, internetre bízza ahelyett, hogy szeretné, ölelné, ne csodálkozzon, hogy mikor a gyermek felnő, nem fogja a szülőjét alapból hívogatni, ölelgetni szeretgetni… Lehet a gyerekben bűntudatot kelteni, hogy milyen hálátlan gyerek és nem törődik azzal mennyi önfeláldozás volt a szülőjének az ő fölnevelése…        

A kulcs a felelősségvállalás döntéseinkért. De minden pillanatban dönthetünk, máshogy viszont a döntéseik másra ható következményeire is van bizonyos felelősségünk. Nem teljes felelősség két embernél 50-50%, mert eldöntheti, hogy résztvetósz vagy sem a ti kapcsolódásotokban.    

Tudatos tervezéssel ledöntheti az ember, hogy élet hány óráját, milyen áron adja el, és abban is dönthet, hogy azt a dolgot, amivel idejében foglalkozik, menyire szereti, mennyire okoz örömöt. Így kialakítható és leírható saját maga szempontrendszere és egyszerű matematika segítségével számolhatóvá vállik a jövő.